eSzemélyi az Okos Okmány!


Okmányigénylés

Ki igényelheti?

Állandó személyazonosító igazolvány a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó,

  • magyar állampolgárnak,
  • bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
     a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
     b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
     c) nemzeti letelepedési engedélyt,
     d) EK letelepedési engedélyt kapott.
    A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
    , menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. vagy oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású személynek

adható.

2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.

Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha

  1. a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott.kénti elismerést, az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.kénti elismerést, illetve a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
     a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
     b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
     c) nemzeti letelepedési engedélyt,
     d) EK letelepedési engedélyt kapott.
    A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
    , jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására,
  2. a polgár magyar állampolgársága megszűnt,
  3. a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
     a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
     b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
     c) nemzeti letelepedési engedélyt,
     d) EK letelepedési engedélyt kapott.
    A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
    , jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll,
  4. a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja.

Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel, vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel.

Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
, a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. és az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású személy.
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban kötelező a kérelmező személyes megjelenése, kivéve az alábbi két esetkört:

  • a konzuli tisztviselőMagyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztviselőnek minősül a hivatásos konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő. előtt indított eljárás kivételével a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni,
  • a Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti.

Hol intézhető?

Állandó személyazonosító igazolvány személyesen kérelmezhető:

  • bármely járási hivatalnál,
  • Budapest Főváros Kormányhivatalánál (kijelölt kormányhivatal),
  • nyilvántartást kezelő szervnél (ha a polgár nem rendelkezik személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes hatósági igazolvánnyal, valamint ha első alkalommal igényel tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt),
  • konzuli tisztviselőMagyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztviselőnek minősül a hivatásos konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő.nél (csak magyar állampolgárságú kérelmező esetén),
  • a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél (ha a kérelmező a személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott),
  • a büntetés-végrehajtási intézetnél (fogvatartott kérelmező esetén).

A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő – az újszülött személyes megjelenését mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is.

Milyen iratok szükségesek?

1. Személyazonosító igazolvány igénylésekor

A kérelmezőnek igazolnia kell a személyazonosságát.
Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor azt személyazonossága igazoláshoz felhasználhatja. Ha azzal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon kell igazolnia. Az igazoláshoz felhasználható különösen:

  1. a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott., az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. és a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
     a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
     b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
     c) nemzeti letelepedési engedélyt,
     d) EK letelepedési engedélyt kapott.
    A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
    jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedély, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okirat, a letelepedett jogállást igazoló okmány,
  2. a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. és az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

Amennyiben a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja.
Amennyiben a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a fenti okiratok egyikét sem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.

Amennyiben a polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgatói jogviszony alapján szerezte, a doktori címre jogosító okiratot vagy annak másolatát bemutathatja.

A honosítássalKérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott,
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított,
d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.
vagy visszahonosításKérelmére visszahonosítható a b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.sal magyar állampolgárságot szerzett, külföldön élő kérelmezőnek az első személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványán szereplő természetes személyazonosító adatokat, így különösen a névviselését az anyakönyvbe bejegyzett adatokkal vagy a névmódosítását tartalmazó honosítási okirattal megegyezően tartalmazza.
A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott ügyfél esetén az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia:

  • a kezelőorvos által kiállított igazolást,
  • a meghatalmazást,
  • saját személyazonosságát igazoló érvényes okmányát,
  • igazolványképét.

Cselekvőképtelen kiskorúCselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. kérelmező esetében:

  • az eljáró törvényes képviselőTörvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok. személyazonosságát ellenőrizni kell
  • amennyiben személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia kell, hogy a személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen:
    • a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy
    • a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat

Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmezőCselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.
A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.
esetében a törvényes képviselőTörvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.nek igazolnia kell:

  • a gondnokság alá helyezést,
  • a törvényes képviseletet,
  • a személyazonosságát.

Az igazolás történhet különösen jogerős bírósági, valamint végleges gyámhatósági határozattal.

A személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott magyar állampolgár és a Magyarországon született magyar állampolgárságú újszülött esetében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab igazolványképét. Egyéb esetekben a személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről a járási hivatal, illetve a közreműködő hatóság arcképmás felvételt készít.

Kérjük, hogy gyermekéről készült arcképmását ellenőrizze le, hogy alkalmas-e igazolványképként történő felhasználáshoz.

Büntetés végrehajtási intézetben fogvatartott, a büntetés végrehajtási intézetnél közvetlenül terjesztheti elő a kérelmét. A büntetés végrehajtási intézet közreműködő hatóságként jár el az eljárás során.

2. Érvényességi idő lejárta esetén

Az ügyintézéskor be kell mutatni:

  • érvényes, vagy egy éven belül lejárt személyazonosító igazolványt, vagy egyéb érvényes, a személyazonosságot igazoló okmányt,
  • ha a kérelmező a fenti okmányokkal nem rendelkezik:
    • bemutathatja a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóságA személyazonosító igazolvánnyal összefüggő, Korm. rendeletben meghatározott hatósági ügyekben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter jár el. A magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyében elsőfokon a hivatásos konzuli tisztviselő jár el, ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet a magyar állampolgár konzuli tisztviselőnél terjeszti elő. hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték),
    • a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott., az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. és a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
       a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
       b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
       c) nemzeti letelepedési engedélyt,
       d) EK letelepedési engedélyt kapott.
      A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
      jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti, vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

3. Adatváltozás esetén

Az adatok változását igazoló okirat bemutatása szükséges, így például:

  • bemutathatja a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóságA személyazonosító igazolvánnyal összefüggő, Korm. rendeletben meghatározott hatósági ügyekben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter jár el. A magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyében elsőfokon a hivatásos konzuli tisztviselő jár el, ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet a magyar állampolgár konzuli tisztviselőnél terjeszti elő. hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték),
  • doktori cím viselésére irányuló szándék esetén – ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a doktori címe nem szerepel – a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot, vagy ezek hiteles másolatát,
  • a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott., az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. és a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
     a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
     b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
     c) nemzeti letelepedési engedélyt,
     d) EK letelepedési engedélyt kapott.
    A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
    jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

Mennyibe kerül az eSzemélyi?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerint illetékmentes

  1. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 51. pont),
  2. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 52. pont),
  3. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 53. pont), továbbá 
  4. a 18. életévét be nem töltött személy számára kiállításra kerülő állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (Itv. 33. § (3) bek.) kiadására irányuló eljárás.

Az b)-d) pontokban feltüntetett illetékmentességi okok a kérelmek számától független, ezért azokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha ilyen tárgyú kérelem előterjesztésére évente több alkalommal is sor kerül.

Amennyiben nem áll fenn az előzőek felsorolt illetékmentésségi okok egyike sem, úgy az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3000 forintot (Itv. 29. § (1) bek.) kell a polgárnak megfizetni, amely illetékfizetési kötelezettség kizárólag a kérelemre indult eljárásokban áll fenn, hivatalból indult ügyekben illeték megfizetésére a polgár nem kötelezhető.

Mennyi idő alatt készül el a személyazonosító igazolvány?

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje 8 nap, amennyiben a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott; egyéb esetekben 20 nap. A határidőbe a kézbesítés ideje nem számít bele.

Hol vehető át?

A kész okmány átvehető a kérelmező választása szerint:

  • a járási hivatalban,
  • Budapest Főváros Kormányhivatalánál,
  •  a nyilvántartást kezelő szervnél (a nála előterjesztett kérelem esetén),
  • postai úton.

A postai úton át nem vett okmányt  a kérelmező, annak törvényes képviselőTörvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.je vagy meghatalmazottja veheti át a kérelmező által az eljárás során a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes járási hivatalban. Amennyiben a személyazonosító igazolvány tároló eleme aláírás-létrehozó adatot és tanúsítványt is tartalmaz, úgy az okmányt csak a szolgáltatást igénybe vevő veheti át a személyazonosító igazolvány kézbesítésére megjelölt cím szerint illetékes járási hivatalban.

A járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalnál, illetve – a nála előterjesztett kérelem esetén – a nyilvántartást kezelő szervnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha

  • az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, vagy
  • a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

A konzuli tisztviselőMagyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztviselőnek minősül a hivatásos konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő.nél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

Az igénylés során lehetőség van SMS és/vagy e-mail értesítést kérni, az elkészült igazolvány postára adásának, illetve az okmányirodába érkezésének napjáról.