eSzemélyi az Okos Okmány!


Általános információk

Mit kell tudni az új személyazonosító igazolványról?

Az új személyazonosító igazolvány – jogszabályban meghatározott kivétellel – elektronikus tároló elemet tartalmaz, vizuális és elektronikus személyazonosításra, valamint elektronikus aláírásra alkalmas okmány. Bevezetésének fő célja az okmány biztonságának növelése mellett az egyszerűbb és gyorsabb e-ügyintézés lehetőségének megteremtése. Az új személyazonosító igazolvány ez által az ügyfélbarát és hatékony elektronikus közigazgatás továbbfejlesztésének az alappillére.

Az állampolgárok az új elektronikus tároló elemmel ellátott okmányban lévő magas biztonságú elektronikus tároló elem, valamint az okmányolvasó eszköz használatával otthonról is intézhetik hivatalos ügyeiket, illetőleg a személyes ügyintézés is egyszerűbbé vált. Mindez az igazolvány által nyújtott elektronikus azonosítási/hitelesítési, valamint elektronikus aláírás szolgáltatásoknak köszönhető.

Mire használhatom az új személyazonosító igazolványomat?

Az okmány európai követelményeknek is megfelelő, multi-applikációs, elektronikus személyazonosító okmányként kerül kialakításra. Ez azt jelenti, hogy az új személyazonosító okmányhoz a bevezetéskor több szolgáltatás kapcsolódik.

Ki igényelhet állandó személyazonosító igazolványt?

Állandó személyazonosító igazolvány a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgárnak, bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
, menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. vagy oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású személynek adható. A személyazonosító igazolványra jogosult személyi kör tekintetében fontos változás, hogy 2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.

A személyazonosító igazolvány igénylésekor nem kértem az ujjnyomat rögzítését, de meggondoltam, hogyan lehetséges utólag az ujjnyomat rögzítése?

Mivel az ujjnyomat adat utólag nem írható a chipre, kizárólag a személyazonosító igazolvány igénylésekor van lehetősége arról nyilatkozni az állampolgárnak, hogy az ujjnyomat rögzítésre kerüljön a tároló elemen vagy sem. Amennyiben utólag mégis szeretné, hogy az ujjnyomata a chipen rögzítésre kerüljön, úgy abban az esetben az okmány cseréjét kérelmezheti.

Mennyibe kerül az új személyazonosító igazolvány kiállítása?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerint illetékmentes

  1. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 51. pont),
  2. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 52. pont),
  3. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 53. pont), továbbá 
  4. a 18. életévét be nem töltött személy számára kiállításra kerülő állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (Itv. 33. § (3) bek.) kiadására irányuló eljárás.

Az b)-d) pontokban feltüntetett illetékmentességi okok a kérelmek számától független, ezért azokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha ilyen tárgyú kérelem előterjesztésére évente több alkalommal is sor kerül.

Amennyiben nem áll fenn az előzőekben felsorolt illetékmentésségi okok egyike sem, úgy az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3000 forintot (Itv. 29. § (1) bek.) kell a polgárnak megfizetni, amely illetékfizetési kötelezettség kizárólag a kérelemre indult eljárásokban áll fenn, hivatalból indult ügyekben illeték megfizetésére a polgár nem kötelezhető.

Milyen iratok szükségesek az első személyazonosító igazolvány kiállításához?

A kérelmezőnek igazolnia kell a személyazonosságát.
Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor az igazoláshoz ezt felhasználhatja. Ha azok egyikével sem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon kell igazolnia. Az igazoláshoz felhasználható különösen:

  1. a bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott., az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. és a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
     a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
     b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
     c) nemzeti letelepedési engedélyt,
     d) EK letelepedési engedélyt kapott.
    A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
    jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
  2. a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. és az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

Amennyiben a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja.

Amennyiben a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a fenti okiratot nem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.

Amennyiben a polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgatói jogviszony alapján szerezte, a doktori címre jogosító okiratot vagy annak másolatát bemutathatja

Cselekvőképtelen kiskorúCselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. kérelmező esetében:

  • az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni kell
  • amennyiben személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia kell, hogy a személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen:
    • a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy
    • a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmezőCselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.
A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.
esetében a törvényes képviselőTörvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.nek igazolnia kell:

  • a gondnokság alá helyezést,
  • a törvényes képviseletet,
  • a személyazonosságát.

Az igazolás történhet különösen jogerős bírósági, valamint végleges gyámhatósági határozattal.

Milyen iratok szükségesek érvényességi idő lejárta esetén?

Az ügyintézéskor be kell mutatni:

  • a személyazonosságot igazoló érvényes, vagy egy éven belül lejárt okmányt (vezetői engedély, útlevél, személyazonosító igazolvány)

Ha a kérelmező a fenti okmányokkal nem rendelkezik:

  • bemutathatja a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték),
  • menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott., az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. és a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
     a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
     b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
     c) nemzeti letelepedési engedélyt,
     d) EK letelepedési engedélyt kapott.
    A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
    jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Mennyi idő alatt készül el az okmány?

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje – ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott – 8 nap, egyéb esetekben 20 nap.

Lehetőség van az okmány igénylésekor SMS vagy/és e-mail értesítés kérésére az elkészült igazolvány postára adásának, illetve az okmányirodába érkezésének napjáról.

Kinek kötelező kiváltani a személyazonosító igazolványt?

Az állandó személyazonosító igazolvány kiváltására jogosult magyar állampolgár akkor köteles a személyazonosító igazolvány kiadását kérni, ha nem rendelkezik más személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal (útlevél, kártya formátumú jogosítvány).

A bevándoroltBevándorló az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra., a letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
, a menekültMenekült az a nem magyar állampolgár, akit hazájában, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelme megalapozott. és az oltalmazottMagyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

Mikor lehet kérni a még érvényes személyazonosító igazolvány helyett új személyazonosító igazolványt?

Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha

  • az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be, ide nem értve a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet,
  • az gyártáshibás,
  • a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a polgárnak vagy az igazolványnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait, vagy
  • az érvényességi idejéből legfeljebb 60 nap van hátra,
  • a tároló elem nem működik.
    • a 65. életévét betöltött kérelmező tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány helyett határidő nélküli érvényességi idejű, tároló elemet nem tartalmazó személyazonosító igazolványt igényel,
    • a 65. életévét betöltött kérelmező határidő nélküli érvényességi idejű, tároló elemet nem tartalmazó személyazonosító igazolvány helyett tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt igényel,
    • a személyazonosító igazolvány tároló eleme ujjnyomatot nem tartalmaz, és a polgár ujjnyomat rögzítését kéri.

A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított, érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező és állandó személyazonosító igazolványra jogosult polgár új személyazonosító igazolvány kiadását akkor is kérheti, ha annak érvényességi idejéből még több mint 60 nap van hátra.

Hová lehet utazni az állandó személyazonosító igazolvánnyal?

A személyazonosító igazolvány európai országokban úti okmányként való elfogadásával kapcsolatban összefüggő információk a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának Európára vonatkozó utazási tanácsai között találhatóak meg: http://konzuliszolgalat.kormany.hu/europa-utazasi-tanacsok


A személyazonosító igazolvány külképviseleti igénylésével kapcsolatban a következő linken tájékozódhat: http://konzuliszolgalat.kormany.hu/allando-szemelyazonosito-igazolvany

Kiskorú részére kiállítható-e személyazonosító igazolvány?

Igen. Életkortól függetlenül a polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen kiskorúCselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. esetén a törvényes képviselőTörvényes képviselő: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.je köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú rendelkezzen személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal.

Meddig érvényes az állandó személyazonosító igazolvány?

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama, ha a jogosult

  1. a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
  2. a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,
  3. a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

A 65. életévet betöltött – nem letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
jogállással rendelkező - jogosult kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első nap kerül feltüntetésre.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét a magyar állampolgárság megszerzésének időpontjától kell számítani.

A letelepedettLetelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
 a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,a törvény hatályba lépését követően
 b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
 c) nemzeti letelepedési engedélyt,
 d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
jogállású személy állandó személyazonosító igazolványa a fent meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a ideiglenes letelepedési engedélyAz Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyt kap, ha
a) jövedelemszerzés vagy munkavállalás – kivéve a szezonális munkavállalás esetét – céljából,
b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy
c) egyéb, igazolt célból
kíván Magyarország területén tartózkodni, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.
Az előző bekezdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes letelepedési engedélyt együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes letelepedési engedélyt kap, amennyiben a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.
ébe, nemzeti letelepedési engedélyMagyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt – jogszabályban meghtározott kivétellel – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott;
b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;
c) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték;
d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt;
e) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.
Az előzőekben foglaltakon túl Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll.
ébe, illetve EK letelepedési engedélyMagyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt kap az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy
b) az EU kék kártyával rendelkezik, és
ba) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és
bb) legalább öt évig jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott.
ébe bejegyzett érvényességi idővel kerül kiállításra.

Nyílt internetes hálózati elérés rendelkezésre állása mellett bármikor, bárhonnan ellenőrizhetővé válik egy adott tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány érvényességének ellenőrzése. Mivel egy okmány érvénytelenségi oka (a vesztés mellett) lehet eltulajdonítás bejelentése is, így a szolgáltatás – figyelemmel arra, hogy annak hátterében a BM által vezetett közhiteles nyilvántartásA közhitelesség egy nyilvántartás szempontjából azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vehető adatok bejegyzése, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szerint, és jogszabályban meghatározott okiratok alapján történhet, ezzel garantálva a nyilvántartás pontosságát, teljességét és megbízhatóságát. szolgáltatja az adatokat – jelentősen hozzájárulhat a jogügyletek biztonságának erősítéséhez. A szolgáltatás elérhető a Webes Ügysegéd2013. január 1-jétől elérhető elektronikus szolgáltatás, amely számos közigazgatási eljárás//szolgáltatás teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőségét biztosítja az állampolgárok számára. felületén, a https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/OkmanyErvenyessegLekerdezes.xhtml oldalon, ahol a személyazonosító igazolvány mellett a vezetői engedély és az útlevél érvényességének lekérdezésére is lehetőség nyílik.

Milyen elektronikus szolgáltatások használatára alkalmas az okmány?

Jelenleg az alábbi szolgáltatások vehetőek igénybe az új okmánnyal:

    Ügyfélkapu-regisztráció otthonról, kényelmesen: Az új igazolvánnyal otthonról, a www.ugyfelkapu.gov.hu oldalon is létre lehet hozni Ügyfélkapu fiókot. A regisztrációhoz csak az okmány számára és az egyszer használható, az okmánnyal együtt megkapott regisztrációs kódra van szükség. Az Ügyfélkapuval ezt követően számos ügyet elektronikus úton, személyes hivatali megjelenés nélkül is el lehet intézni.
    Személyazonosító igazolvány érvényességének ellenőrzése gyorsan, biztonságosan: Az új személyazonosító igazolvány érvényességét az interneten, a Webes Ügysegéd2013. január 1-jétől elérhető elektronikus szolgáltatás, amely számos közigazgatási eljárás//szolgáltatás teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőségét biztosítja az állampolgárok számára. (www.nyilvantarto.hu/ugyseged/) használatával bármikor, bárhonnan ellenőrizni lehet.
    Gyorsabb, kényelmesebb határátlépés: Az új igazolvány úti okmány funkciója kényelmesebbé teszi az Európán belüli utazásokat, ugyanis minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények által szabályozott, tehát pl. zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek. A zsilipkapus rendszerek használata az utazók kényelmét, a gyors határátlépést, valamint a várakozási idő rövidítését szolgálja.
    Belső rendészeti felhasználás: Az új okmány egyes rendészeti feladatokat (pl. közúti ellenőrzés) is egyszerűbbé tesz. Az igazoltatást végző rendőr egy speciális, minősített mobilalkalmazással beolvashatja az igazolványt és lekérdezheti a nyilvántartásból az ahhoz tartozó információkat, ezzel hitelesítve az igazolványon olvasható adatokat. Ezzel a hatósági személyazonosítás egyszerűbbé válik.
Hogyan ellenőrizhető az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének adattartalma?

A polgár a tároló elem tartalmát a járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a nyilvántartást kezelő szervnél személyesen ellenőrizheti.